“Mi lenne ha?” A klasszikus kérdés ezúttal az észak-koreai atomprogram miatt vetődik fel. A katasztrófavédelem szerint ezt kell tenni, ha nukleáris veszély fenyeget. Mindenesetre rádió, ragasztószalag és kálium-jodid legyen a házban.

 

Az észak-koreai fenekedés jelent egyre növekvő veszélyt. A atomrobbantási kísérleteik egy sokkal fejlettebb technológia meglétéről tanúskodnak, mint amit az Egyesült Államok – mint a világ vezető atomhatalma – eddig feltételezett. Aggasztó, hogy Phenjan nem csak papíron képes csapást mérni más országokra, de ezt a gyakorlatban is igyekszik bizonyítani atomtöltettel nem felszerelt hordozó rakétákkal, illetve földalatti hidrogénbombával elvégzett kísérleteivel.

Kapcsolódó: Videó az Észak-Koreai ballisztikus rakétarendszerek veszélyéről közérthetően

A helyzet súlyosságát jelzi, hogy a konfliktussal érintett államok politikusai egyáltalán nem zárják ki azt a lehetőséget, hogy tényleges atomcsapásokra kerül sor, melyek kezdeményezője Észak-Korea lesz. Ha bekövetkezik a legrosszabb, kérdés, hogy a hatások csak a távol-keleti térségre korlátozódnak-e, vagy messzebb ható következményei lesznek a bombázásoknak.

Persze továbbra is kicsi a valószínűsége annak, hogy Kim Dzsong Un észak-koreai diktátor megnyomja a piros gombot. Akármennyire is elszigetelt valóságban él, remélhetően tisztában van azza, hogy egy ilyen hadi helyzetből ő csak vesztesen tudna kikerülni. Abban lehet bízni, hogy az atomfenyegetést zsarolási pozícióinak javítására akarja felhasználni, s országa kereskedelmi kapcsolatainak bővítését próbálja kierőszakolni. Nagy kérdés persze, hogy ha ez a taktikája, azzal célt ér-e, s nem feszíti-e túl a húrt.

Mit kell tenni?

De mi van akkor, ha tényleg kitör egy atomháború? Magyarország nem közvetlen célpont, de nukleáris veszélyhelyzet ettől még kialakulhat. Mint amikor Csernobilban több mint 30 évvel ezelőtt felrobban az atomerőmű 4-es reaktora, és a sugárfertőzés elérte Magyarország területét. Mi teendő ebben az esetben?

Ez a kérdés sok olvasónkat foglalkoztat, akik a múltkori cikkünkre – Megszólaltak a légiszirénák Pesten – reagáltak. Mit kell tenni ilyenkor? – tették fel a kérdést kommentjeikben.

Az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság kifejezetten atomcsapásra vonatkozó tanácsokkal nem szolgál, de hasonló járulékos következményekkel járó nukleáris veszély esetére igen. Ezek szerint a lakosság akkor jár el helyesen, ha zárt helyen tartózkodik, amíg elvonul a radioaktív felhő. Zárt ablakok és ajtók mögött kell tartózkodni, ezzel ugyanis jelentősen lecsökkenthető a sugáradag, ami a szervezetbe kerülhet. A legalkamasabb helyek azok a belső szobák, ahol a lehető legkevesebb a nyílászáró; valamint a pincék, alagsorok.

Az OKF listába szedte azokat a dolgokat, tárgyakat, amelyekre mindenképpen szüksége lesz a lakosságnak. Az élelmiszerek közül elsősorban az előre csomagolt készítmények, konzervek felelnek meg. Fejenként napi 3-4 liter ivóvízről is gondoskodni kell. Szükség van továbbá váltóruházatra és cipőre, valamint műanyag zsákokra, amelyekben a szennyezett anyagokat, szemetet lehet gyűjteni. Kellenek még takarók, gyógyszerek, tisztító- és tisztálkodószerek, elemes rádió és tartalék elemek, szükségvilágítás, elsősegélycsomag, valamit ragasztószalag, amivel az ajtókat, ablakokat hermetikusan el lehet zárni.

A katasztrófavédelem arra is felhívja a figyelmet, hogy az elzárkózás előtt célszerű lezuhanyozni és az esetlegesen szennyezet ruházatot kicserélni tisztára.

Egy másik jó tanács: figyelni kell a Kossuth rádiót, mert ott hangoznak el az óvintézkedések elrendelésére és feloldására vonatkozó információk.

Van még valami, ami elsőre nem tűnik magától értetődőnek, mégis hasznos a túlélés szempontjából. Ez pedig a kálium-jodid (az OKF szerint gyógyszer formájában beszerezhető), mert azzal csökkenthető a káros radioaktív jód felhalmozódása a szervezetben. A kálium-jodid stabil jódizotópot tartalmazó só – írja tájékoztatójában a katasztrófavédelem. A stabil jód a pajzsmirigy megfelelő működéséhez szükséges elem. A nukleáris balesetek során a levegőbe radioaktív jód kerülhet, ami a belégzés útján a szervezetbe juthat. Ott a pajzsmirigy veszi fel ezt a káros anyagot, ami feldúsulva különböző pajzsmirigy megbetegedéseket okoz.

Azért van szükség a kálium-jodidra, mert a szervezet nem tud különbséget tenni a radioaktív és a stabil jód között. Ha a stabil jód kerül be előbb, az megkötődik a pajzsmirigyben, telíti azt, így a radioaktív jód már nem tud megkötődni és kiürül a szervezetből. Fontos, hogy ez a módszer csak akkor működik, ha a levegőben van radioaktív jód, mert máskülönben hasztalan a kálium-jodid bevitele.

Szintén nem szabad figyelmen kívül hagyni, hogy a kálium-jodidot csak központi utasításra és csakis indokolt esetben szabad bevenni – hívják fel a figyelmet a katasztrófavédelmisek. Ha indokolatlan a gyógyszer bevitele, akkor a kockázat nagyobb, mint a haszon. A gyógyszert egyébként Paks 30 kilométeres körzetében lévő települések gyógyszertáraiban lehet beszerezni, illetve van egy központi készlet is.

Ha olyan vészhelyzet állna elő, amikor kimenekítésre van szükség, akkor ennek részleteiről a lakosság az M1 és a Kossuth rádió adásából tájékozódhat. A protokoll szerint önállóan, utasítás nélkül nem szabad megkezdeni a menekülést. Előbb ugyanis ismerni kell a kimenekítési útvonalakat, hogy el tudjuk kerülni a radioaktív felhőt és a már szennyezett területeket.

Ha sor kerül a kitelepítésre, akkor a helyes eljárás a következő:

  • Ki kell kapcsolni a villanyt, az elektromos készülékeket.
  • El kell zárni a víz-, a gázberendezéseket.
  • El kell oltani a kályhákban, tűzhelyekben az égő tüzeket.
  • Be kell zárni az ablakokat, lehúzni a redőnyöket.
  • A lakásajtót kulcsra kell zárni.
  • A telefont nem szabad használni, csak segélykérésre, mert a mentéssel foglalkozó szervezeteknek szükségük van a vonalakra.
  • Amennyiben mozgásképtelen személy van a családban, azt be kell jelenteni a gyülekezési helyen, és az elszállításáig egy családtagnak kell vigyáznia a betegre.

A kitelepítéskor túlélőcsomagot kell magunkkal vinni, ami lehetőség szerint ne haladja meg a 20 kilogrammot. A csomagra rá kell írni a nevet, címet, a gyermekek ruházatára pedig felvarrni a nevét és a születési idejét, a könnyebb beazonosíthatóság érdekében. Jó, ha van egy irat az esetleges gyógyszerérzékenységről.

A túlélő csomagba az alábbi tárgyakat javasolja elrakni az OKF:

  • Személyi okmányok, értéktárgyak, készpénz, betétkönyv, bankkártya.
  • 2-3 napi élelmiszer, ami biztosítja napi 3000-3600 kalória bevitelét. Továbbá 1 liter ivóvíz, üdítő,  tea.
  • Az évszaknak megfelelő lábbeli, felsőruházat, fehérnemű.
  • Tisztálkodási eszközök.
  • Rendszeresen használt gyógyszerek, gyógyászati segédeszközök.
  • Ha van, egyéni védőeszköz. Szükség szerint légzésvédő és bőrvédő eszközként használható ruházat.
  • Takaró, hálózsák, gumimatrac.
  • Hordozható rádió.

mfor.hu 

Olvasd el a többi hírt is a facebook oldalunkon!

Forrás …

7,612 / 2

Üzenet

Rövidesen válaszolunk

Sending
or

Log in with your credentials

Forgot your details?